2010, ápr 8 Csü A rejtélyes Klokot
Ahány legyes, annyi véleményt hallottam már Klokotról. Van, aki a műlegyes horgászat csúcsának tartja, van ki unalmas akvárium-pecának, egyesek oktató tónak, (de ami a legjobban meglepett), egy igényes flyfishing könyvet író; horgászhatatlan víznek minősítette…
A teknő alatt
Nekem egyik kedvenc vizem. Kedvencem, mert nagy sebes és szivárványos pisztrángok lakják, kedves és segítőkész emberek élnek a partján, egyedi, kivételes szépségű víz, és ha árad, akkor is eredményesen horgászható. Száraz léggyel, nimfával és sztrimerekkel is egyaránt foghatók a halak, az év minden napján –horgászrend szerint-.
A Klokot bő vízhozamú rövid folyó (talán még 10 km sincs). Jéghideg vize, egy sziklabarlangból tör a felszínre, ahol kis tóvá szélesedik. A tó végén egy keresztduzzasztásnak köszönhetően, őrült iramban ered meg, és csak pár száz méternyire veszi fel a folyó az „igazi” arculatát.
Ahol a pálya kezdődik
Valójában, hamisítatlan stillwater a Klokot. Szép mezőkön és hangás rétek között kanyarogva éri el az Unát. Sok helyütt lelassul, és kiöntéseket alakít, a lapos, füves rétek, víz alatt állnak. A fűcsomók közt sebes pisztrángok kergetőznek, megállás nélkül zabálják az elöntött szárazföldi bogarakat.
Nem könnyű őket megfogni, de ha nem hullámoztatjuk a tükörsima felszínt, egy hosszú (min. 20méter) célzott, dobással és türelemmel, kivételes élmények várnak a legyesekre. Fantasztikus amint egy több kilós pisztráng „nyergel” keresztül az elöntött réten. Megállás nélkül töri az utat a meder felé, míg a horgász, tőle távol, a szárazon küzd karikába hajló botjával…
Nem könnyű őket megfogni, de ha nem hullámoztatjuk a tükörsima felszínt, egy hosszú (min. 20méter) célzott, dobással és türelemmel, kivételes élmények várnak a legyesekre. Fantasztikus amint egy több kilós pisztráng „nyergel” keresztül az elöntött réten. Megállás nélkül töri az utat a meder felé, míg a horgász, tőle távol, a szárazon küzd karikába hajló botjával…
„Réti pisztráng”
Bevallom, én is csak eddig jutottam. Legközelebb nem leszek rest, ahogy kap, egyből rohanok majd a pisztráng után, keresztül a vizes réten, egészen a mederszéléig, hátha nem tép meg.
Persze van egyszerűbb módja is a klokoti pisztrángfogásnak. A felső tóban, nem ördöngösség halat fogni. Már áprilistól rajzanak a kérészek, minden színben és formában, viszont nem egy időben. Nem tudom, hogy csinálják, de mintha megbeszélés alapján váltanák egymást.
Az egyik pillanatban, bordó kérészekért ugrálnak ki a mohó szivárványosok, a következő órában viszont, a zöld és pici álkérészeké a terep. Erre kell figyelni, és nagyot kell dobni. Ha nem rántja meg a teknőbe érkező sodor a szárazlegyet, biztos akasztunk, de nem biztos, hogy szákolunk, mert a 12-14-es előke nehezen állja a több kilós testeket.
Az egyik pillanatban, bordó kérészekért ugrálnak ki a mohó szivárványosok, a következő órában viszont, a zöld és pici álkérészeké a terep. Erre kell figyelni, és nagyot kell dobni. Ha nem rántja meg a teknőbe érkező sodor a szárazlegyet, biztos akasztunk, de nem biztos, hogy szákolunk, mert a 12-14-es előke nehezen állja a több kilós testeket.
Ennek annyi! Nem C&R víz…
Vastagabb damillal esélytelen kapást kicsikarni. A felső teknőben ezért nimfázni szoktak, mert így már elnézik a halak az erősebb cájgot. Tizennyolcas, húszas előkével és süllyedő-véggel, vagy süllyedő zsinórral juttatják a nagy stonefly-okat és atraktorokat a 2-3 méteres mélybe. Erős, brutális rántás, kétséget nem hagy a kapást illetően. A sztrimereket is mélyen érdemes vezetni, és rendkívül gyorsan. Ez nehéz feladat, mert minél gyorsabban húzzuk a sztrimert, annál inkább a felszínre igyekszik.
Azért van megoldás. Átdobom a sodráson a legyet, egy csendesebb részre, és addig adagolom a zsinórt, hogy nagy hasat (egy „U” betűt) formázzon. Ekkor, többször belehúzok, mire a sztrimer őrült iramban megindul a sodrás felé, húzza a víz is. Ilyenkor kellő mélységben van a légy és dinamikusan „úszik”. Kiegyenesedik a zsinór, a légy hirtelen irányt vált és szembenéz a sodrással (akár egy kishal), szerencsés esetben, ekkor már kifigyelte egy termetes pisztráng és követi.
Marad legalább 10-15 méterem a sztrimer bevontatására. Ahogy ezt elkezdem, egyből rárabol a hal, vagy követi a csalit egészen végig.
A helyiek tavi sztrimerekkel is horgásszák a teknőt. Ennek a résznek valóban tavi feelingje van, az egyik oldala szakadt, kövezet part, a szemközti oldalon viszont gázolható, ahol a hínáros, mély langó óriási sebes pisztrángokat rejt. Sztrimerek, dragon fly, apró nimfák, nagy májusi legyek jók ide.
Azért van megoldás. Átdobom a sodráson a legyet, egy csendesebb részre, és addig adagolom a zsinórt, hogy nagy hasat (egy „U” betűt) formázzon. Ekkor, többször belehúzok, mire a sztrimer őrült iramban megindul a sodrás felé, húzza a víz is. Ilyenkor kellő mélységben van a légy és dinamikusan „úszik”. Kiegyenesedik a zsinór, a légy hirtelen irányt vált és szembenéz a sodrással (akár egy kishal), szerencsés esetben, ekkor már kifigyelte egy termetes pisztráng és követi.
Marad legalább 10-15 méterem a sztrimer bevontatására. Ahogy ezt elkezdem, egyből rárabol a hal, vagy követi a csalit egészen végig.
A helyiek tavi sztrimerekkel is horgásszák a teknőt. Ennek a résznek valóban tavi feelingje van, az egyik oldala szakadt, kövezet part, a szemközti oldalon viszont gázolható, ahol a hínáros, mély langó óriási sebes pisztrángokat rejt. Sztrimerek, dragon fly, apró nimfák, nagy májusi legyek jók ide.
Tavi rész, a sebesek felé dobva
A tó alatt már nem gázolható a pálya, de ez nem akadály, mert nem túl széles a meder és még stégekről is horgászható. Igazán angolos, „bank fishing” pálya. Annyira tiszta a víz, hogy messziről észrevesznek a halak és a java, már ismeri a műlegyet. Ennek ellenére nem „mission inpossible” (M.I.) a halfogás.
Szárazléggyel nem próbálkozom, mert a tükrösön a legvékonyabb előkét is észreveszik, még a mederre vetett árnyékától is megriadnak. Kerülöm a hírtelen mozdulatokat, csak látott halra dobok. Jóval fölé settenkedem, apró saját komponálású nimfámat felfelé dobom, át a túlpartnak. Elkezd (felém) visszasodródni a nimfa. Mikor egy vonalban vagyunk, már majdnem a fenék közelébe ér.
Engedem tovább lefelé, a kiszemelt pisztráng felé.Amikor kifeszül a zsinór, a nimfa megindul keresztben és emelkedve.Ha jól számoltam, pont az orra elé ér. Egy kis ütés, vagy koppanás jelzi a kapást.
Szárazléggyel nem próbálkozom, mert a tükrösön a legvékonyabb előkét is észreveszik, még a mederre vetett árnyékától is megriadnak. Kerülöm a hírtelen mozdulatokat, csak látott halra dobok. Jóval fölé settenkedem, apró saját komponálású nimfámat felfelé dobom, át a túlpartnak. Elkezd (felém) visszasodródni a nimfa. Mikor egy vonalban vagyunk, már majdnem a fenék közelébe ér.
Engedem tovább lefelé, a kiszemelt pisztráng felé.Amikor kifeszül a zsinór, a nimfa megindul keresztben és emelkedve.Ha jól számoltam, pont az orra elé ér. Egy kis ütés, vagy koppanás jelzi a kapást.
A Klokot igazi arca
Sok helyütt meredek a part, szükséges a hosszú nyelű merítő.
Amikor nem süt a nap a vízbe, akkor kevésbé óvatosak. Ilyenkor nagy májusi legyekkel szórakoztatom őket. Napnyugtakor, inkább sedgekkel lehet fogni. Kora reggel rendre eredménytelen vagyok, a tükrösökön. Talán azért, mert a pisztrángok estére sem állnak le. Messziről hallatszik a folytonos rablás, éktelen loccsanás, pocsolás. Kár, hogy a pecát nem engedi sötétben a horgászrend. Az lenne csak az igazán extrém szárazlegyezés!
Botond,”jó legyesember”!
A klokoti pecázás, klasszikus és kényelmes. Elég a combcsizma, egy (5-ös) bot a kézbe és pár légy a kalapra tűzve. Ételt-italt nem szükséges magamhoz venni, mert a felső részen olcsón kapható hideg itóka, sültpisztráng, de még nyárson sült birka is. Nem érdemes messzire elbarangolni, legfeljebb 2-3 km a halban gazdag szakasz –mint a közeli Unacon-.
írta : Erdélyi Balázs
írta : Erdélyi Balázs
fotók: Erdélyi B., Zákonyi B.