Milyen gyorsan szalad az idő. Régi képeket lapozgatva került kezembe néhány fotó a Jósva patakról annak horgászatáról.
Erdélyi Balázs cimborám járja már évek óta az ottani vizeket az ő invitálására mentem el Jósvafőre annak idején. Kemény tél volt akkor is, szerencsére hajnali négykor indultam Pestről és kisebb nagyobb megcsúszásokkal megérkeztem a helyi kocsmába ahová a találkozót beszéltük meg. Akkoriban még nem volt ekkora munkanélküliség, mint manapság az északi régióban, de a korai nyitás ellenére szép számmal voltak törzsvendégek a kocsmában.
Erdélyi Balázs cimborám járja már évek óta az ottani vizeket az ő invitálására mentem el Jósvafőre annak idején. Kemény tél volt akkor is, szerencsére hajnali négykor indultam Pestről és kisebb nagyobb megcsúszásokkal megérkeztem a helyi kocsmába ahová a találkozót beszéltük meg. Akkoriban még nem volt ekkora munkanélküliség, mint manapság az északi régióban, de a korai nyitás ellenére szép számmal voltak törzsvendégek a kocsmában.
Egyszer, ha időm lesz, talán megírom majd a kocsmadugók történetét, akik a tulajjal együtt nyitják és zárják a kocsmát. Nem csak a pia miatti vonzódás a mozgatórugó (ezt „a pia iránti vonzódás” dumát egy kedves alkoholista újságíró kollégámtól lopom) aki tiszta perceiben elmondja, hogy már hajnalok hajnalán ég a bele egy deci unikumért vagy szilvapálinkáért, aminek leküldése után mennyei simaság borítja felzaklatott bélbolyhait és megbékélt szívvel kezd neki a sörözésnek miután benyomta az első cseresznyepaprikával kevert körözöttes zsemlét az áporodott kocsmában.
Hiába szellőztetnek, ezekben az ivókban berágta már magát az évek során a dohányfüst a pálinka és emberbűz sajátos keveréke. Akol meleg szokta mondogatni egy másik részeges kollegám-te ezt nem értheted,- néz rám ilyenkor. Fura paradoxon, egyrészről az áporodott kocsma idebenn, másrészről odakinn az a sajátos hangulat, amit a természet kínál hegyekkel, völgyekkel, bővizű kristálytiszta forrásokkal, sebesen szaladó kis patakokkal elárvult harangtornyokkal, hosszú tornácos házakkal és a még megmaradt kazettás mennyezetű ódon templomokkal.
Észak-magyarországon számos nevenincs kis patak csordogál, némelyik csak a tavaszi hóolvadáskor kap lábra, aztán eltűnik. Mások földalatti rejtélyes utakon kanyarognak időnként előbukkanva és vannak a rangosabbak, mint a Jósva, a Kecs a Kata és a Tohonya patak, amelyek összefolynak Jósvafő térségében. A Jósva-patak szerelem első látásra, mellette araszolva a jeges havas úton már értem Balázsé lelkesedését.
Észak-magyarországon számos nevenincs kis patak csordogál, némelyik csak a tavaszi hóolvadáskor kap lábra, aztán eltűnik. Mások földalatti rejtélyes utakon kanyarognak időnként előbukkanva és vannak a rangosabbak, mint a Jósva, a Kecs a Kata és a Tohonya patak, amelyek összefolynak Jósvafő térségében. A Jósva-patak szerelem első látásra, mellette araszolva a jeges havas úton már értem Balázsé lelkesedését.
Megcsillan a reggeli fényben egy-egy sebes pisztráng, de a hírek szerint van benne fejes domolykó, fürge csele, pataki Angola, petényi márna és betelepített szivárványos pisztráng is.
A Jósva-patak Jósva község felett a Baradla barlangból a Jósva forrás kráterében lép ki a felszínre. Lekanyarodik a falu felé mi pedig folyása mentén araszolunk mellette fölfelé. A falu utolsó háza mellett mérges puli csahol, alig bír kúszni- mászni a térdig érő hóban, de ugatja az idegent veszettül. Balázs Koppány fiával derékig a patak menti hóban araszol, hogy megfelelő helyet találjon a legyezésre vagy inkább ejtegetésre. Végül egy öreg parasztház kerítése mellett találnak helyet, az udvaron friss faforgácsok szanaszét, a tulajdonos nemrégen vághatta fel a begyújtani valót. Milyen jó lehet itt élni-morfondírozom ebben a mesebeli kis házban a világ végén, amely naphosszat nézegetheti magát a sebes patakban.
Balázs mintha kitalálná a gondolatom, mutatja a ház oldalát, jól látszik a tavalyi árvíz nyoma. Nem sokáig tartott néhány napig áztatta a falut, ez a ház még szerencsés volt rosszabbul jártak a laposan fekvők.
Közben megjelennek bakancsos turisták is, érdeklődve nézik Balázst és Koppányt, akik lelkesen legyeznek. Koppány az egyik zúgó alatt fog egy gyönyörű szivárványost alig hiszek a szememnek, ebben a kutya időben pisztráng a fényképezőgépem lencséje előtt!
Megyünk, tovább egyszer csak felérünk a Tengerszem-tóhoz. Völgyzárógát duzzasztja vissza a patak vizét ennek következtében jött létre. Nemcsak a Jósva-patak, további hideg vizű források is táplálják. A víz aztán kibukik egy műtárgyon keresztül a tó déli oldalán. A környék mesterséges tavai közül ez a leglátogatottabb.
A Jósva-patak Jósva község felett a Baradla barlangból a Jósva forrás kráterében lép ki a felszínre. Lekanyarodik a falu felé mi pedig folyása mentén araszolunk mellette fölfelé. A falu utolsó háza mellett mérges puli csahol, alig bír kúszni- mászni a térdig érő hóban, de ugatja az idegent veszettül. Balázs Koppány fiával derékig a patak menti hóban araszol, hogy megfelelő helyet találjon a legyezésre vagy inkább ejtegetésre. Végül egy öreg parasztház kerítése mellett találnak helyet, az udvaron friss faforgácsok szanaszét, a tulajdonos nemrégen vághatta fel a begyújtani valót. Milyen jó lehet itt élni-morfondírozom ebben a mesebeli kis házban a világ végén, amely naphosszat nézegetheti magát a sebes patakban.
Balázs mintha kitalálná a gondolatom, mutatja a ház oldalát, jól látszik a tavalyi árvíz nyoma. Nem sokáig tartott néhány napig áztatta a falut, ez a ház még szerencsés volt rosszabbul jártak a laposan fekvők.
Közben megjelennek bakancsos turisták is, érdeklődve nézik Balázst és Koppányt, akik lelkesen legyeznek. Koppány az egyik zúgó alatt fog egy gyönyörű szivárványost alig hiszek a szememnek, ebben a kutya időben pisztráng a fényképezőgépem lencséje előtt!
Megyünk, tovább egyszer csak felérünk a Tengerszem-tóhoz. Völgyzárógát duzzasztja vissza a patak vizét ennek következtében jött létre. Nemcsak a Jósva-patak, további hideg vizű források is táplálják. A víz aztán kibukik egy műtárgyon keresztül a tó déli oldalán. A környék mesterséges tavai közül ez a leglátogatottabb.
Pisztrángokat szép számmal látni a tóban, van köztük sebes és szivárványos, egy korábbi felmérés során fogtak benne vörös szárnyú keszeget, ezüstkárászt, fürge csellét és szivárványos öklét. Mi láttunk benne domolykót is.
Érdekes, hogy a környék természetes tavai milyen csekélyek alig néhány méter mélyek és kis területűek. Még mindig hatása alatt vagyok a korábban fogott pisztrángnak már értem Balázs lelkesedését, akinek köszönhetően később bejártam a zempléni patakokat, a Tolcsvát a Cseren kőt a Nagy és Kemence patakokat. A Bózsvát, amelybe a Műhossz önzetlen segítőivel pisztrángot is telepítettünk. Istenem mennyi szépséges víz van errefelé! Itt az aggteleki részen a Jósva mellett a Ménes-patak a káprázatos Ménes-völgyi tó a bükki területen a Garadna, Szinva, Bán-patak, Hámori-tó. Mifelénk a Dunántúlon szerényebb a kínálat a Pinka, Gyöngyös, Répce a Zala-folyó felső szakasza a Tapolca-patak és a Bakony néhány szemérmes patakja adhat pisztrángot.
Lefelé sem könnyebb az út, mint fölfelé volt. Ismerve a pisztráng életmódját keresni kell a zúgókat, kisebb nagyobb sziklákat illetve a bozótosabb partrészeket. Kötésig érő hóban embert próbáló a közlekedés, horgászni is csak kúszva, araszolva lehet.
Nehezen bírok a hóval, fotós táskám is mázsás súlyként húzza a vállam. Mi a fészkes fenének kell ennyi mindent cipelni az embernek azért az egy vagy esetleg kettő rövid időre megfogott pisztrángért?! A zsörtölődést hamar felváltja az öröm az új háromszázas tele most megdolgozik az áráért. Néhány percig kézben a hal aztán jeges csobbanással tovairamlik.
Érdekes, hogy a környék természetes tavai milyen csekélyek alig néhány méter mélyek és kis területűek. Még mindig hatása alatt vagyok a korábban fogott pisztrángnak már értem Balázs lelkesedését, akinek köszönhetően később bejártam a zempléni patakokat, a Tolcsvát a Cseren kőt a Nagy és Kemence patakokat. A Bózsvát, amelybe a Műhossz önzetlen segítőivel pisztrángot is telepítettünk. Istenem mennyi szépséges víz van errefelé! Itt az aggteleki részen a Jósva mellett a Ménes-patak a káprázatos Ménes-völgyi tó a bükki területen a Garadna, Szinva, Bán-patak, Hámori-tó. Mifelénk a Dunántúlon szerényebb a kínálat a Pinka, Gyöngyös, Répce a Zala-folyó felső szakasza a Tapolca-patak és a Bakony néhány szemérmes patakja adhat pisztrángot.
Lefelé sem könnyebb az út, mint fölfelé volt. Ismerve a pisztráng életmódját keresni kell a zúgókat, kisebb nagyobb sziklákat illetve a bozótosabb partrészeket. Kötésig érő hóban embert próbáló a közlekedés, horgászni is csak kúszva, araszolva lehet.
Nehezen bírok a hóval, fotós táskám is mázsás súlyként húzza a vállam. Mi a fészkes fenének kell ennyi mindent cipelni az embernek azért az egy vagy esetleg kettő rövid időre megfogott pisztrángért?! A zsörtölődést hamar felváltja az öröm az új háromszázas tele most megdolgozik az áráért. Néhány percig kézben a hal aztán jeges csobbanással tovairamlik.
Ha jól belegondolok a műlegyezés a világ legegyszerűbb horgászata: hiszen nem kell más hozzá, mint egy bot (láttam a régieket gyönyörű Tonkin nádból készültek) ami kelvárból készül. A felszerelés lelke a zsinór, amelyet fajsúlyúk alapján is megkülönböztethetünk. Van, amelyik a víz felszínén marad, van süllyedő és a vízen úszó süllyedő végű. Leggyakoribb az a fajta, amelynek mindkét vége elvékonyodó, ezek a zsinór hosszának egyharmad részéről kezdenek el vékonyodni.
A horogválasztás általában attól függ, hogy milyen legyet akarunk kötni. Van száraz és nedves légy, a szárazok a vízen, a nedvesek a víz alatt úsznak. Számos más légy is van: nimfa streamer, báb és ikraformájú. A légykötéstől kezd a műlegyes horgászat bonyolultabb lenni. Készíthető légy vadkacsa tollából, gyöngytyúkéból tyúk és kakastollból, őz vagy szarvas szőrből és kell hozzá cérna, műszál és lakk.
A többi már csak lelkesedés, természetszeretet, és némi szerencse dolga.
A többi már csak lelkesedés, természetszeretet, és némi szerencse dolga.
fotók és szöveg : Zákonyi Botond